Ásotthalom abszurditása – avagy a valódi kérdés 4.

Napok óta permanensen nyilatkozat kényszerben szenvednek a politikai pártok tisztelt képviselői azzal kapcsolatban, hogy egy magyar település, bizonyos Ásotthalom polgármesterének Toroczkai László nevű személyt választották meg.

Nos, hangsúlyozom, hogy NEM Toroczkai Lászlóról, az általa képviselt gondolatokról, meg még csak nem is a politikával kapcsolatos bárminemű véleményről fogalmaznék meg pár keresetlen szót, hanem általánosságban erről a „nyilatkozat-kényszeres” jelenségről, illetve …valamit nem értek.

Hát, ha egyszer demokratikus berendezkedésű országban élünk, ahol a Választójogi Törvényt betartva tisztes magyar állampolgárságú személyek a megjelölt időpontban a szavazóurnákhoz járulva leadják voksukat a saját véleményük alapján arra a jogszerűen a szavazócédulán található jelöltre, akiket őt megválasztani kívánnak, akkor hogy lehet a folyamat lezárultát követően bármit, bárkit is kifogásolni, támadni? 

Mármint pl. a jelöltet, vagy az ő üdvözítőnek mondott terveit? Nem is beszélve arról, hogy egyes nyilatkozó politikus urak – igaz, finoman, de – a választópolgárokat illetik nem pozitív véleményükkel, hogy ugyan „miért”, vagy „hogyan” lehetett a jelöltre szavazni?

Hát – hogy klasszikust idézzek – „tetszettek volna” olyan állapotokat teremteni, hogy – amennyiben nem tetszik egy jelölt „programja” – ne gondolja úgy az „egyszeri” ember, hogy "a jelöltre" adja a voksát, egy „normális” másik helyett! Ha viszont megtörtént a „tragédia”, akkor meg ne mások legyenek kapásból a hibásak, meg a hülyék, pláne ne a választópolgárokat okoljuk, hanem vagy maradjunk teljesen csendben, vagy nézzünk magunkba egy pillanatra, vagy tekintsünk körbe egy kicsit, nagyobb látószögből vizsgálva az eseményeket, vagy bármi, csak ezt ne, please!

Az meg a teljesen utópisztikus „megoldás”, hogy azt mondjuk, ez itt demokrácia, kérem szépen, az általunk kreált rendszer, mely működik, hál’Isten nem vagyunk egyformák, nagyon nem, de éljen!

Vagy ez csak Ámerikában lehetséges?