Az évadban utoljára került sor tegnap a Weöres Sándor
Színházban a Jordán Tamás zseniális ötlete nyomán indult „Miért szép” c.
rendezvényre. Az ötlet lényege, hogy Tamás a próza, Oroszy Csaba a
képzőművészet, én pedig a zene oldaláról mutatunk be alkotásokat, és beszélgetünk
arról spontán, kötetlenül, hogy azok miért szépek. Természetesen az alap ötlet
hamar „update”-elve lett, így pl. Csaba minden esetben meghív egy művészt,
alkotót, akivel személyesen is beszélget a színpadon – miután a kiállítását is
megnyitották a színház közösségi terei valamelyikében. Emellett Kaczmarsky
Ágival közösen készített zseniális filmjeikben nyomon követhetjük egy-egy
képzőművészeti alkotás létrejöttét az abszolút kezdetektől a teljesen kész,
csodálatos műig.
Jordán Tamáshoz is hamar csatlakozott Fűzfa Balázs,
irodalom-tudós, aki az előadott verseket, prózákat elemzi hihetetlenül magas
színvonalon, mégis közérthető módon. Részemről próbálok minden alkalommal
egy-egy tematika köré összegyűjtve bemutatni a zeneirodalom gyöngyszemeiből
párat. Volt itt már hasonlóság Verdi Requim-je és a Matrix c. film között, a
könnyűzenei „ipar” egynémely dallamának Shostakovitch, vagy éppen Brahms műben
rejlő eredetijének bemutatása, tegnap pedig az „Ezerarcú cselló” jelentette a
központi témát.
Tegnapra kitaláltuk – folytatva a korábban Jordán Tamással
közös produkcióinkat, melyben a zene egyszerre szólalt meg egy verssel – hogy ezúttal
mindhárom művészeti ágat ötvözzük egy spontán, egymást inspiráló
performance-ban. A lényeg, Bach szólószvitjéből csellóztam, „melyre” Tamás
Weöres Sándor verseket szavalt, Oroszy Csaba pedig egy teljesen üres, fehér
vászonnak „állt neki”. A zenemű jelentette az időkorlátot, hét és fél perc állt
tehát Csaba rendelkezésére. Amit alkotott, attól a lélegzetem is elállt….Befejeztem
a csellózást, felnéztem és ott állt egy valami fantasztikusan gyönyörű,
szuggesztív hangulatú festmény, ami ezalatt a hét és fél perc alatt jött létre….
 |
| Made by Csaba Oroszy in 7.5 min.... |
Gondolom a közönség számára is nagy élményt nyújthatott a
produkció, az előadott művek ihlette alkotás, mert a szintén spontán jött
árverezés ötletét is siker követte. Az 5 forintról indított licit végül is
30.000 ft-nál állt meg!
A Miért szép ősszel folytatódik – alapul véve az egyre
növekvő érdeklődést – szeretettel ajánlom mindenkinek! Majd jelzem itt is,
mikor várható a következő!
Ma végre sikerült az idén már kétszer, az időjárás miatt
elhalasztott szalonnasütés. Csödén, szüleim háza mögött, egy „tóka”
 |
| "A" tóka |
(tudjátok,
mi az? ) közvetlen szomszédságában gyújtottunk
tüzet….Boti is és Evelin is – ha jól emlékszem – most, először mondták a
szalonnára, hagymára, kolbászra - étkezés közben - ,hogy „isteni”. J
A közös sütés pedig, annak ellenére, hogy az ember úgy érzi, kimoshatatlanul
füstszagúvá válik, óriási élményt nyújtott mindannyiunk számára.
 |
| A zokniért elnézést....kapkodás volt...:-) |
Érdekes, ez a
program semmit nem veszít vonzerejéből az évtizedek alatt, pont ugyanúgy vonz
kicsit és nagyot egyaránt, mint tette ezt 30-40 évvel ezelőtt. Amikor ez
eszembe jutott, külön örültem is neki, hogy végre egy dolog, amin „nem fog az
idő”, hiába lett mobiltelefonunk, internetünk, meg hasonlók! El is határoztam,
megpróbálok minél több ilyen „időtlen” dolgokat találni! Ötletek? J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése