852 - ennyien néztétek meg az első blogomat a statisztika szerint. Szabad ennek örülni? Szinte megható, de komolyan. Köszönöm az érdekődést!
A mai téma:
Miért?
Sokan kérdezik, miért csinálok ennyi mindent, megéri-e az "őrült sok" munka?
Igazából szeretem - azzal együtt, hogy általában csak este tudom kinyitni a naptáramat az előző éjszaka felírt teendők áttekintésére - szeretem a munkámat, mert rendkívül hatékony lehet az ember. Korábban sokat vicceltem azzal, ha egy hangszeres zenész mondjuk 6-7 órát gyakorol egy nap, sajnos semmi garancia nincs rá, hogy a következő fellépéskor nem ront el bármit is. Viszont ha manapság valamit aláírok...akkor az alá van írva, végleges. Vagy valami ötlet összeáll a fejemben, akkor azt meg tudom valósítani. Lehet, hogy közben tűzön-vízen keresztül kell menni, de a célt egyszer csak elérem, és több száz embernek sikerül az életébe szórakozást vinni, mosolyt az arcokra, felüdülést a hétköznapi taposómalomból.
És amikor ezt látom az arcokon, az mindenért kárpótol. Megszállottan szeretnék mások életébe pozitív dolgokat létrehozni, megvalósítani, elérni.
Ez az, ami minden reggel erőt ad. Elnézést, nem akartam patetikus lenni, csak őszinte!
A mai ebédet édesanyám főzte - apu "felügyelete" mellett :-). Hozott munkatársaimnak is, öten ettünk az irodámban a bográcsban készült gulyásból, és palacsintából. Hiába, a szülői, szeretettel teli éteknek nincs párja! Délután a szokásos őrültek háza, rohanás, aláírás, tárgyalás, email, telefon, döntések, kérdések, bókok, este pedig irány a Városi Televízió stúdiója, ahol élőben beszélgettünk a Szombathely Ma című műsorban.
Köszönöm, hogy látogattok, és szeretném kérni, hogy bátran írjátok le, mi a véleményetek, miről olvasnátok még?
Kedves Tamás!
VálaszTörlésEzt a mondatot a tavalyi, május 25-i Schubert Esz dúr mise előadásunk után mondtad a zenekari porta előtt, mikor találkoztunk: " ... jövőre is csinálhattok egy koncertet a zenekarral ...teltházas koncert volt, gratulálok ...!
Azóta minden napjaimat, ennek a lehetőségnek az ajándékaként élem meg, készülve az Erkel kórussal és a Zenebarátok Szent Márton kórusával, az idei május 25-i nagy vállalkozásunkra, a Haydn Teremtés oratórium megszólaltatására.
Soha nem állt még ember olyan vágyakozással a zenekari karmester pult előtt, mint én tavaly. S most is Neked köszönhetem az újabb lehetőséget, az életem legszebb karnagyi ajándékát adod, éppen a Teremtés művel nekem, s a kórusnak.
Teremteni, újat alakotni, a kottaképet életre kelteni, s a mű titkait kutatva a hangversenyre felkészülni, s egy koncert szép pillanatait, perceit várva az első zenekar előtti avizóban ..., - azt az örömet jelenti nekem, amit így írtál a blogodban:
"Megszállottan szeretnék mások életébe pozitív dolgokat létrehozni, megvalósítani, elérni."
A Jó Isten vezessen tovább ezen az úton, hogy még sokan érezhessenek boldogságot a munkád, döntéseid révén, a zenekarral, s a zenekari kollégáiddal való kapcsolatukban.
Horváth Imre
karnagy