Na jó, elismerem…

Majd a blog végén :-)

Először arról, hogy nemrég itt jártak a NYME SEK művészeti nevelés és sporttudományi kar rekreáció szervezés és egészségfejlesztés szakának hallgatói. Hú, ez lehet, hogy nem annyira praktikus a „hova jársz” kérdésre adandó válaszként? :-)

A lényeg, hogy a jövő művészeti szervezői minden évben ellátogatnak a szimfonikus zenekarhoz, ahol először egy röpke egy órában meghallgatják tőlem, hogy mi fán is terem a mi csodálatos együttesünk, intézményünk, majd beülnek az éppen zajló próbára….és végül eljönnek az előadásainkra is, reményeim szerint! Nagyszerű a társaság, emellett kifejezetten kihívás az ő ingerküszöbüknek megfelelően bemutatni a tevékenységünket. Ahogy a fotón is látszik, ez azért néha sikerül!

A Szerelmi bájital főpróbájára mentünk be a beszélgetést követően. Megérkezett a kórus Győrből, a gyermekszereplők a Paragvári utcai Általános Iskolából, kellékek, díszletek, jelmezek is szép számmal színesítik a képet! Néha akkora a nyüzsgés:-) a teremben, hogy furcsa, hogy itt még 400 ember elfog férni valahogy…

A mű pedig zseniális, Kesselyák Gergő karmester kirobbanó formában van (mint mindig),a zenekart pedig csak azért nem dicsérem, nehogy elbízzák magukat holnapig :-). Most ismét biztos vagyok benne, hogy a holnapi előadáson mindenki remekül fogja magát érezni. Csak halkan mondom, miután már csak pár jegy van, hogy aki még úgy gondolja, jöjjön, délelőtt akár telefonon is lehet jegyet foglaltatni.

És akkor a cím magyarázata: Elismerem, nem tudok főzni….

Illetve, ez így, ebben a formában nem is igaz, miután van valami, amit viszont remekül tudok készíteni. Sokféleképpen. A receptjét már Amerikában is évekig tökéletesítettem. Kipróbáltam különböző irányzatokat, nemzeti jellegzetességeket a fűszerezésére vonatkozóan,  megcsináltam már gáz és villanytűzhelyen, kerámialapon, valamint rezsón.

Raktam bele az ananászon kívül már szinte mindent, volt, hogy elégettem, volt, hogy nem :-)

Bármikor, akár kérés nélkül meg tudom csinálni egybefüggő készítményként, vagy kis darabokban. A serpenyő nagyságát tekintve a 20 cm-től akár a 35 cm-ig bármekkorában képes vagyok előállítani. Igény szerint felveszek rendelést kettőtől hat főig az ízdominancia irányát is a megrendelőhöz igazítva.

Úgy érzem, készítését tekintve a tökéletesség szintjére jutottam, ennél tovább nincs.

Nem tudom, kitalálta-e bárki, miről van szó? Ha esetleg nem, akkor elárulom:

A tojásrántottáról! :-)