XIX. századi partydrog, avagy az olasz Barátok közt a Bartók Teremben

Az embert mindig érik meglepetések, pedig egy opera kelléktáránál szélesebb spektrumú tárgykollekciót nehéz lenne elképzelni. Ennek tudatában is kifejezetten környezetidegen volt ma kora délután a zenekar titkársága, ahova belépve három antik-kard nézett szembe az óvatlan látogatóval, egy Szombathely zászló, (melyet a Városházáról Vadász Zsófinak köszönünk) néhány fehér fa kerti-szék és különféle kitűzők társaságában.

Azt hiszem, jó előadás lesz szombaton… Természetesen nem a kellékek miatt, hanem mert Kesselyák Gergely karmester személyében az operavilágot a zsigereiben hordozó karmester lép majd pódiumra. Gergő a Magyar Állami Operaház karmestere, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetője és a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál igazgatója. Csak ennyi… ő is az az unatkozós fajta. 

Aztán azért is, mert Mányik Albert rendező – a díszletek, kellékek kitalálója is egyben – olyan elhivatottsággal képes a Bartók Terem minden milliméterét „bejátszani”, hogy én mindig csak ámulok. Az énekesek pedig természetesen mint mindig, most is el fogják varázsolni a közönséget, Donizetti Szerelmi bájital című operájának előadásán – merthogy ezt eddig elfelejtettem mondani. A műről ide kattintva olvashattok bővebben a zenekar Facebook oldalán.

Kesselyák Gergellyel  és Mányik Alberttel. Ugye, hogy a Gergő tiszta Bruce Willis? :)

Miközben ezeket a sorokat írom (19:05) bent a teremben javában zajlik a próba, melyet a technika zseniális vívmányának köszönhetően (mikrofon, hangszóró) itt az irodában is hallok.

Maga a hangforrás egyébként a folyosón van, de mivel hangszigetelés egy zenekarban ismeretlen fogalom, MINDENT hallok! 

Szokták is mondani kedves jegyvásárlóink, hogy ez itt a város leghangulatosabb munkahelye, mert ilyen gyönyörű élő zene máshol nincs. Azt most akkor nem ecsetelném, hogy ha viszont az ember éppen számolni szeretne, pl. költségvetést, akkor mennyire segíti a koncentrálást mondjuk a Tosca halála…;-)

Egyébként ma a szokottnál is korábban keltem, így én ébreszthettem Evelint és Botit. El is kezdtem írni erről néhány gondolatot, de olyan szép lett, hogy ezt csak vasárnap teszem majd közzé! :-)