Pünkösd
hétfőn a Művészetek Palotájában ad koncertet a Savaria Szimfonikus Zenekar. A
Szimfonikus Felfedezések sorozat keretén belül adandó hangverseny műsorában a
zeneirodalom két elképesztően gyönyörű műve kapott helyet: Brahms B-dúr
zongoraversenye, valamint Csajkovszkij V. szimfóniája. Az est karmestere
Madaras Gergely.
Szerintem
érdemes az ő nevét megjegyezni Szombathelyen! ;-)
De nézzük
meg egy kicsit, ki is az a Madaras Gergely? Először is 1984-ben született,
Budapesten. Diplomáit a Zeneakadémián, és a bécsi egyetemen szerezte. 2011-ben Junior Príma díjjal tüntették ki. Eredeti
hangszere a fuvola. Gyakorlatilag a legjelentősebb fesztiválokon tanult,
világhírű karmestereknél, és most – tehát 29 évesen – a londoni nemzeti opera
karmestere. Az elkövetkezendő időszakban fellép Skóciától Bécsen,
Franciaországon, Szentpéterváron át Melbourne-ig számos helyen. Jövőre
Varázsfuvolát fog dirigálni Londonban. Hát, nem szokványos dolgok ezek egy
ilyen fiatal karmesterrel kapcsolatban. Mondhatnám, kifejezetten ritka. Sőt,
gyakorlatilag párját ritkítja, illetve, nincs is ilyen…J A jó hír az, hogy ez nem a véletlen
műve, de még csak nem is egy szuper menedzsmenté. Habár a koncert még előttünk
van, azért a próbák alapján az már biztos, hogy Gergőben az összes olyan
tulajdonság és tehetség meg van, ami egy karmestert a világ abszolút élvonalába
juttathatja. Biztos vagyok benne, hogy „záros határidőn belül” Gergő a bécsi, berlini,
new yorki filharmonikusokat fogja dirigálni. Szeretném minél előbb a
szombathelyi közönségnek is bemutatni őt. A jövő szezon koncertjei szinte
teljesen összeálltak már, de remélem, sikerül időpontot találnunk még egy közös
hangversenyre! Aztán majd még többre….:-)
Ma egyébként
egy nagyon izgalmas feladatom is volt, az Aida díszletkoncepciójának
véglegesítését csináltuk a rendező és a díszlettervező urakkal. Azért kifejezett
kihívás ez az ügy, mert amennyire „kész díszlet” az Iseum szentélye, annyira
korlátja is a szokványos színházi díszletek elhelyezésének. Ugyanis eltakarni,
a szabadtéri játékok „névadóját” mégsem lehet. Az Aidában is van több templomi
jelenet, ugyanakkor tömegeket kell mozgatni, amihez több szint, lépcsősorok és
hasonlók szükségesek. Ja, meg Aida sírja, meg pl. kapuk, amelyeken át „beáramlik”
a tömeg. És ehhez jön még, hogy a hangosításnak szüksége van két toronyra,
amiken a hangfalakat elhelyezzük. Ja, és egyébként a viszonylag kis térben helyet
foglal egy 55 tagú zenekar is. Egy szó, mint száz, szükség van a kreativitáson
kívül szürkeállományra, logikára, gyakorlati érzékre, tapasztalatra, meg
hasonlókra. Ezzel együtt az Aida és a Jézus Krisztus Szupersztár díszlete is
nagyságrendekkel nagyobb, jelentősebb lesz, mint a korábbi produkcióké. Ígérem,
ha kész a terv, ezen a fórumon bemutatom! Ok? J
Aida a Veronai Arénában |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése